A számok

Kevesen gondolták a tavalyi év után, hogy ilyen fellendüléssel indul 2017 a magyar ablakpiacon. Csak a háttér információkat igazán ismerők voltak nyugodtak a gyenge 2016-os számok láttán. A tavalyi év kétszámjegyű csökkenése után az idei év eddigi időszaka 20% körüli növekedést mutat a tavalyihoz képest. A gyártóüzemek nagy része már május végén megfelelő megrendelés állománnyal rendelkezik, a szállítási határidők 6-8 hétre növekedtek úgy, hogy az igazán jelentős projektek még nem indultak el. A kereslet ilyen ingadozása a magánvevők visszafogott, majd robbanásszerűen elindult beruházási, felújítási kedve, a projektek egyenetlen finanszírozása miatt következik be, sok országban nem is pontosan értik mi folyik itt. A sokszor példaként hozott osztrák és német piac mindenkor, még a 2008-as válságot követően is sokkal kiegyensúlyozottabb tudott maradni, igaz ez messze nem mondható el pl. a spanyol, görög, olasz ablakpiacról.

Az év hátralévő részében félő, hogy a gyártási kapacitások nem lesznek mindenhol elegendőek a rendelések teljesítéséhez, ősszel, a szezonban előfordulhat, hogy nem minden megrendelőt fognak tudni a gyártók kielégíteni. Úgy látjuk, hogy az idei év még a jó 2015 feletti forgalmakat is túlszárnyalja, messze természetesen a 2016 évi számok felett. Már kevesen emlékeznek a 2008 előtti erős évekre, de a piac olyan szinten átrendeződött, hogy a 10 évvel ezelőtti mennyiségeken és jövedelmezőségeken ma már felesleges nosztalgiázni.

A középtávú jövőt a gyártók 2-3 évig látják biztosí- tottnak. Ekkor cseng le a hatása a CSOK, az 5%-os új lakásokra vonatkozó ÁFA és a nagy összegű EU források gerjesztette keresletnek. Ezt követően még nem látszanak piacélénkítő intézkedések. Megoldást jelent hetnek a MEASZ által már javasolt„Hazai hatékonyság 2.0”programban megfogalmazottak.

Kiemelve ennek lényegét:

  1. Utólagos ÁFA-visszatérítés a lakóingatlan energetikai korszerűsítésére – a bruttó beruházási költség számlákkal igazolt ÁFA-tartalmának utólagos viszszatérítése. Feltétele, hogy az épület energetikai állapota a korszerűsítés nyomán két energiaszintet javuljon. Családi ház esetében maximum 1,5M forint ÁFA, társasház esetében pedig lakóegységenként maximum 400 ezer forint ÁFA utólagos visszatérítését javasoljuk.
  2. Visszatérítendő (VT) támogatás igénybevételi lehetősége 35% önerő mellett – feltétele, hogy korszerűsített épület elérje a "CC", vagyis a költségoptimalizált szintű energetikai színvonalat
  3. Vissza nem térítendő (VNT) támogatás igénybevé- teli lehetősége a magas energiahatékonyságot eredményező korszerűsítésekre, maximum 35% intenzitásig és legfeljebb 2,5 M Ft /családi ház vagy 1,5 M Ft/ társasházi lakóegység összegig. Feltétele a korszerűsített lakás közel nullaszintű energetikai színvonala.

A munkaerő biztosítása

Ilyen mértékű ingadozást a keresleti oldalon egy termelő cégnél sem egyszerű lekezelni. A kereslet csökkenése esetén a gyártónak a meglévő létszámmal kell gazdálkodnia, elbocsátás, munkaidő csökkentés persze ismert megoldások, azonban a stabilszakképzett munkaerő megtartása jelenleg többszörösen fontos lett. Nehezen, vagy egyáltalán nem lehet ugyanis később szakképzett munkaerővel feltölteni a létszámot. A kereslet hirtelen megnövekedése esetén ennek fordítottja okoz nehézséget a termelésben, fel kell venni elegendő dolgozót a termelésbe, ráadásul azokat legtöbbször még több hónapos betanítást követően lehet csak teljes értékűnek tekinteni. Mondjuk ki nyíltan, egyre kevesebb jelentkező szándékozik a gyártásban elvárt kemény munkát vállalni, a felvettek jó része rövid időn belül lemorzsolódik, vagy a bérversenyben más iparágban talál munkát.

Ráadásul a közvetlen termelés mellett a helyszíni szerelés, beépítés is megoldandó feladat, ezen a terü- leten a problémák egy ideje egyébként is fokozottan jelentkeztek. Ki kell jelentenünk, hogy egyértelműen kevés és nem kielégítően szakképzett a jelenlegi beé- pítő háttér. A korábban külföldre, vagy más iparágba távozott szakemberek visszacsábítása több mint idő- szerű, van az a pénz ugyan ami visszahozza őket az ablak gyártásba vagy helyszíni szerelésbe, de ennek ára van, a késztermék és a beépítés árában ez megjelenik.

A termelési kapacitások

Az elmúlt időszakban jelentős korszerűsítések történtek, új vagy használt gépekkel, de a gyártók felkészültek a megnövekedett igények kielégítésére. A rendelkezésre álló pályázati forrásokat kihasználva történt több helyen bővítés, korszerűsítés, illetve még jelenleg is vannak nyitott pályázatok, amelyek részben korszerű- sítést, részben kapacitásbővítést fognak eredményezni.

Nagyobb lemaradás a vezető európai piacoktól inkább csak a termelékenységben mutatkozik. Kevés kivételtől eltekintve a hazai gyártók termelékenysége gyenge, a ráfordított élőmunka többszöröse az ebben vezető gyártókénak. A termelés jelentős részét kitevő kis és közepes gyártóknál a termelékenység kifejezetten gyenge. Jelentős potenciál van a termelékenység javí- tásában az ismert és klasszikus üzemszervezési megoldásoktól kezdve a papírmentestermelés és az ismert gyártósorok bevezetéséig.

A projektlebonyolítás folyamata

A klasszikus folyamatban a tervező részletesen, pl. a csatlakozási rajzokig bezárólag elkészíti a kiviteli terveket. A kivitelezés során végig követi a projektet, az egyes menetközben szükséges módosításokat egyedileg engedélyezi. A beruházó, kivitelező pontosan a tervek alapján dolgozik, együttműködve az egyesszakmákkal, ebben az esetben az ablak gyártóval és kivitelezővel. A műszaki átadássorán ellenőrzik a kivitelezést, az egyes anyagok és munkák meglétét, a szakszerű kivitelezését. A rész számlák, a végszámla a szerződés szerint kerül kifizetésre. Az esetleges garanciális munkákat a kivitelezők időben, szakszerűen elvégzik.

Ezzel gyakran szembemegy a magyar gyakorlat. A tervek nem készülnek el kellő részletességgel, a tervező nem követi a kivitelezéssorán a folyamatot. A beruházó, kivitelező nekiáll és olcsóbb, nem megfelelő termékkel váltja ki a tervekben szereplőket. A kivitelezés nem szakszerű, de ezt sem a műszaki ellenőr, sem a tervező nem kifogásolja. Az ablakgyártó is igyekszik az árnyomás miatt a legegyszerűbb kivitelt szállítani (pl. bukó- nyíló. szárnyak helyett nyíló, melegperemes üveg helyett alu-távtartós). A beépítők nem szakszerűen építik be a szerkezeteket (hozzá nem értés, vagy megtakarítás miatt ). Végül a benyújtott számlák késve, vagy csak csökkentve kerülnek kifizetésre. Csodák pedig nincsenek, a megoldásokat mindannyian ismerjük, legfeljebb nem alkalmazzuk. Ha a folyamatból kispóroljuk a szükséges lépéseket, munkákat, anyagokat, nem kell csodálkoznunk, hogy a végeredmény gyenge lesz. Ha a kibontott ablak után az egyenetlen falkávát nem javítjuk le, mert nincs rá idő vagy pénz, úgy nem csoda, hogy ott nemhogy a RAL beépítést el lehet felejteni, de a csatlakozási hézag egyszerűen tömítetlen marad. Ha a 3-rétegű melegperemes üveg helyett kétrétegű alu távtartós üveget építünk be, ne csodálkozzunk, ha ezen az üvegen rendszeres lesz a páralecsapódás. Ha a zajos utcai homlokzatra normál 34 dB hanggátlású ablakot építünk be, nem csoda, hogy hajnaltól késő estig zajos lesz a lakás.

A beépítés, helyszíni szerelés

Sajnos a gyenge beépítéssel a legjobb minőségű ablak is selejtté válik. A folyamatnak fontos része a pontos felmérés és a beépítés. Ezen a téren egyidejűleg van jelen a munkaerőhiány és a szakképzettség hiánya is. Miért tartjuk normálisnak, hogy akár egy pár tízezer forint értékű háztartási gépet isszakszervizzel köttetünk be, a milliós értékű nyílászárókat pedig hagyjuk szakszerűtlenül beépíteni. Szabványok és műszaki előírások hiányában ugyan némileg jogos a magyarázat, azonban a háttérben sokszor inkább spórolás, vagy igénytelenség áll. Rövidesen elkészül a hazai műszaki előírás az ablak beépítésre, attól fogva persze lehet majd hivatkozni arra, a dolog azonban ettől nem fog egy csapásra megváltozni.

Az ablakbeépítést jelenleg nem oktatják a szakképzésben. OKJ tanfolyam két helyen is elérhető, mégsem gondolom, hogy azok elegendőek. Az OKJ tanfolyam jelenlegi szabályozása szerint csak kevesen kívánnak 240 órát és több mint 200 000 Ft-ot áldozni a tanúsítvány megszerzésére. Megoldást jelenthetne a képzés támogatása, erre egyelőre többszöri kezdeményezés után sem látunk szándékot.

A megugrott rendelésállomány előre vetíti, hogy a beépítés is korlátja lesz a szezonban a megrendelések teljesítésének, e miatt munkák csúszhatnak és maradhatnak el.

Az árak

Az ablakgyártók néhány éve, látva az import ablak jelentette konkurenciát, képesek lettek az áraikat versenyképessé tenni. A magyar vevő a hazai gyártó jelentette előnyöket is figyelembe véve már nem találta olyan vonzónak az olcsó, de sokszor alacsony szolgáltatást, és gyakran gyenge minőséget nyújtó import terméket. Sikerült az import mennyiségét korlátozni, ezzel együtt is úgy gondoljuk, hogy akár 20% is lehet az import ablak aránya. Ezen a helyzeten az ablakgyártók által jelenleg végrehajtott áremelések változtathatnak. Az áremelés természetes következménye volt az alapanyag árak növekedésének, de jelentős hatással volt rá a munkabérek szükséges emelése is. Ezzel együtt az 5-7 % késztermék áremelkedés nem kell hogy durva hatással legyen a felvevő piacon, ez az ablakgyártók számára elengedhetetlen ésszükséges. Az alapanyagok (acél, üveg, PVC) világpiaci áremelkedése szükségszerűen megjelent a hazai gyártóknál is, a bérek emelése pedig a munkaerő megtartása miatt vált égetővé.

Eredeti dokumentum:
Ablak piaci körkép 2017 06

KÉRDEZZE SZAKÉRTŐINKET KAPCSOLAT
Prohászka Rajmund I-Wood Kft +3670 3689138 prohaszka@iwood.hu
Kocsis Lajos Gealan Fenstersysteme  +3630 288 8124 Lajos.Kocsis@gealan.hu
Vigh Károly Hofstädter Kft +3620 2633469 vigh.karoly@hofstadter.hu
Gosztola Szabolcs Roto-Elzett Kft. +3620 9223663 szabolcs.gosztola@roto-frank.com
Szántai Sárközi Ambrus e.v. +3630 4384272 redonykeszito@t-online.hu
Brenyó József e.v. +3630 9510555 brenyojozsef@t-online.hu